A projekt keretében közvélemény kutatás zajlott annak felmérésére, hogyan vélekednek az érintett települések ’véleményvezérei’, azaz közéleti személyiségek, kereskedők, vállalkozók, önkormányzati intézmények vezetői és dolgozói a beruházásról. A felmérés összefoglaló elemzését az alábbiakban olvashatják.

Közvélemény kutatás az Újfehértó - Bököny szennyvízelvezetési és tisztítási projekttel kapcsolatban

Civil szervezetek véleményének megismerése az Újfehértó - Bököny szennyvízelvezetési és tisztítási projekttel kapcsolatban

Közvélemény kutatás az Újfehértó - Bököny szennyvízelvezetési és tisztítási projekttel kapcsolatban

Készítette az E-misszió Egyesület

2009. augusztus

Módszertan

A kutatás módszertana a kvalitatív és a kvantitatív kutatások közötti, a projekt által érintett településeken 32 fő megkérdezése egy 10-15 perces, személyes interjú keretében. A két település esetében a véleményvezérek körében folytattunk közvélemény kutatást, hogy felmérjük a beruházás várható lakossági fogadtatását. A megkérdezett véleményvezérek között volt kereskedő, civil szervezet képviselője, korábbi önkormányzati képviselő, családsegítő, polgármesteri hivatal dolgozója. A véleményvezérek többségének személyére a települések polgármesterei, illetve polgármesteri hivatali dolgozók tettek javaslatot, a megkérdezettek listája ezen javaslatok alapján állt össze, kiegészítve kereskedőkkel. Az első próba kérdőívezések tapasztalatai alapján az utca emberével zajlott megkérdezések rendkívül kevés információval szolgáltak, ezért döntöttünk egy kvalitatívhoz közeli, kisebb mintán alapuló, ám lényegesen informatívabb kutatás mellett.

A kutatásban érintett települések Újfehértó és Bököny, településenként 17, illetve 15 interjút készítettünk.

Az alkalmazott kérdőívet jelen összefoglalóhoz mellékeljük.

Háttér információ

A beruházás által érintett települések eltérő műszaki háttérrel és eltérő sajátosságokkal rendelkeznek, ezek a különbségek a válaszok során is megmutatkoztak.

Újfehértó korábban több szakaszban elvégezte a város egyes részeinek szennyvíz csatornázását, illetve rendelkezik szennyvíztisztító teleppel. Újfehértó ezen felül város, és a városias jelleg a tervezett beruházás szempontjából is lényeges. A lakosok jobban elvárják a közmű ellátottságot, mint a kistelepüléseken, egyebek között azért is, mert azzal valóban emelkedik ingatlanjaik értéke. Újfehértó területén az ingatlanárak viszonylag magasak és van kereslet irántuk, ennek oka részben valószínűleg Nyíregyháza közelsége. Ezek a sajátosságok az előzetes interjúk alapján megkönnyítik a projekt lakossági elfogadását. További fontos háttér Újfehértó esetében, hogy a város jelentős része szennyvíz csatornahálózattal ellátott, így a városlakók rendelkeznek tapasztalatokkal arról, mit jelent az ingatlan tulajdonosok számára ez a közmű fajta a költségek és a kényelem szempontjából. Ez azokra a városlakókra is igaz, akik jelenleg nem csatornázott ingatlanban laknak, hiszen a rokonok, ismerősök útján ők is ismerik a tapasztalatokat. Az eddigi pozitív tapasztalatok tehát jó alapot adnak a településen a csatornázottság kiterjesztésére.

Bököny eddig több alkalommal elkezdte a települési szennyvízelvezetést és tisztítást szolgáló projekt előkészítését, de nem sikerült azt a kivitelezés szakaszáig vinnie, a település tehát nem rendelkezik sem csatornahálózattal, sem tisztító teleppel. A település kistelepülés jellegű, gyengébb a fizetőképesség és az ingatlanok sem annyira piacképesek, mint Újfehértó esetében. A megélhetési nehézségek és a gyenge fizetőképesség befolyásolhatják a beruházás finanszírozását.

Az alábbiakban a kérdőív tematikáját követve foglaljuk össze a kutatás eredményét, az alfejezetekben külön tárgyalva a két település sajátságainak megfelelő eredményeket.

Környezetvédelmi problémák a lakóhelyen

A településeken tapasztalható környezetvédelmi problémák közül a szemetelést, a gépjármű forgalmat, valamint a szennyvízkezeléssel kapcsolatos problémákat nevezték meg a válaszadók, mint amelyek őket leginkább zavarják. A szennyvízkezelést Újfehértón a válaszadóknak csak a negyede említette, míg Bökönyben több, mint fele (53%). Ezen felül még a helytelen mezőgazdasági gyakorlat, a túlzott vegyszerhasználat kapott még értékelhető mennyiségű említést.

A települési szennyvízzel kapcsolatban két lényeges problémát fogalmaztak meg, az egyik a szikkasztó gödrök tartalmának kilocsolása, a másik a magas talajvízzel rendelkező ingatlanokon a rendszeresen telt szennyvíz akna. A kilocsolás elsősorban a bűzhatás miatt zavaró.

A szennyvízzel kapcsolatos problémák említésének magas aránya valószínűleg részben arra vezethető vissza, hogy az interjú elkezdése előtt legtöbb esetben meg kellett említsük a beruházást, melynek keretében a kérdezés zajlik. Ezt a legtöbb válaszadó tudni szerette volna. Ezután a szennyvíz ügye természetesen könnyebben jött elő már spontán említésként is. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a szennyvíz kérdés valóban az egyik legkomolyabb probléma, legalábbis Bököny településen.

Családjában felmerül-e beszédtémaként a szennyvíz probléma?

A két település között hasonló különbség mutatkozott, mint az előző kérdés esetében: Bökönyben a válaszadók 40%-a nyilatkozta, hogy gyakran felmerül témaként a települési szennyvíz, míg Újfehértón csak 18%.

Tapasztalataink szerint azokban a háztartásokban merül fel rendszeresen a kérdés, amelyek kénytelenek gyakran szippantást végeztetni, például magas talajvízszint miatt. A válaszadók bő harmada nyilatkozott úgy, hogy otthon nem merül fel témaként a szennyvíz kérdés.

Mit gondol a szennyvízkezelés jelenlegi módjairól?

A megkérdezettek 35%-a szerint a szennyvíz kezelés jelenlegi módja zavaró, különös tekintettel a kilocsolásra. Kétharmaduk említette azt, hogy környezetszennyező a jelenlegi gyakorlat, tehát megállapíthatjuk, hogy ezzel az emberek többsége tisztában van. A költségek tekintetében Bökönyben 40%, míg Újfehértón csak 18% nyilatkozott úgy, hogy drága a szennyvíz kezelés. Ez a különbség jól tükrözi egyrészt az eltérő jövedelem viszonyokat , másrészt pedig azt, hogy a szippantásnál olcsóbb a csatorna szolgáltatás, amire Újfehértón az emberek rendelkeznek tapasztalatokkal.

Talajterhelési díj

Újfehértó településen a válaszadók egy kivételével ismerték a talajterhelési díjat, míg Bökönyben csak a válaszadók felel nyilatkozott így. Ez az arány lényegesen magasabb, mint amit más településeken a véleményvezérek körében mértünk. Még azzal is sokan tisztában vannak (Újfehértó 76%, Bököny 40%), hogy a talajterhelési díj kivethető a csatornázott, de rá nem kötött háztartások esetében. Mivel a válaszadók véleményvezérek voltak, a díj magas ismertsége csak az ő tájékozottságukat mutatja. Az utca embere általában kevésbé tájékozott, de azt azért fontos tudni, hogy a közéleti személyiségek tisztában vannak a fogalommal, hiszen ők továbbíthatják az ismereteket a lakosság felé.

A talajterhelési díjak bevezetésének fontos szerepe lehet majd a rákötések szorgalmazásában.

Tudja-e, hogy az Ön településén elkezdődött egy szennyvíz beruházás előkészítése? Milyen forrásból szerzett tudomást róla?

Bököny településen egy kivételével minden válaszadó tudott a beruházás előkészítéséről, míg Újfehértón csak a válaszadók 3/4-e. Mindkét településen a hivatalos tájékoztatás volt az információ leggyakoribb forrása (53% és 67%), míg a helyi újságokat 40%-ban említették. A beszélgetések útján szerzett információ Bökönyben volt inkább jellemző, itt a megkérdezettek 1/3-a említette ezt a módot. A közbeszéd tematizálásában a települési véleményvezéreknek fontos szerepe lehet, hiszen ők afféle információs csomópontok, olyan személyek, akik sok más lakossal tartanak rendszeres kapcsolatot és folytatnak beszélgetéseket. A véleményvezérek megfelelő informálása ezért kiemelt figyelmet érdemel.

Hogyan érinti majd a településeket a beruházás megvalósítása?

A környezeti állapot javulását mindkét településen közel 90%-ban említették a válaszadók. Az ingatlanok értékének emelkedését Újfehértó településen többen nevezték meg várható hatásként (65%, illetve 53%), ezen felül fontos megjegyezni, hogy ott, városi környezetben az ingatlanoknak egyébként is magasabb az értéke, illetve könnyebben eladhatóak. Bököny esetében is megemlítette ezt a válaszadók fele, ám tudni kell, hogy kistelepüléseken az értéknövekedés gyakran csak elméleti, hiszen nincs valódi piaca az ingatlanoknak.

A szennyvíz beruházás munkahelyteremtő hatását mindkét településen viszonylag kevesen említették, viszont Bököny esetében egyes válaszadók tudni vélik, hogy vállalkozások azért költöztek el a településről, mert nem volt szennyvíz csatorna, illetve tisztítás. Ez az információ lényeges lehet a beruházás elfogadtatásának folyamatában.

Hogyan érinti majd a háztartásokat anyagi szempontból a korszerű szennyvízkezelés?

A háztartásokra jutó teher megítélésében a bökönyi válaszadók voltak borúlátóbbak, 2/3-uk vélte úgy, hogy a háztartásokra eső terhek növekedni fognak. Újfehértó esetében ez az arány csak 47% volt.

Aki jelenleg rendszeresen szippant és alkalmanként 8 000 Ft-ot fizet, annak valóban könnyebbséget jelent majd a csatornadíj. Aki ugyanakkor elszivárogtat, illetve kilocsol, annak jelenleg nem kerül pénzbe a szennyvíztől való megszabadulás. Ezen háztartások számára a majdani szolgáltatás jelentős plusz terhet jelent majd, ennek sok válaszadó hangot is adott. A beruházásnak tehát kétségtelenül komoly veszélye, hogy sokan nem lesznek majd képesek/hajlandóak megfizetni a szolgáltatás díját. Ennek a problémának a kezelésére minél hamarabb érdemes megoldási javaslatokat kidolgozni társulási szinten. Bökönyben érthető módon sokkal több válaszadó ismerte a szippantás költségeit, amire a többség 8 000 Ft / hónap díjat nevezett meg.

Tudja-e mi a projekt tartalma és milyen forrásokból valósul meg?

Az erre a kérdésre adott válaszok nagymértékben szórtak, és nem is tűnnek túlságosan fontosnak a beruházás elfogadtatása szempontjából.

A szennyvízkezeléssel kapcsolatos költségek – szippantás, várható csatornadíj, várható talajterhelési díj

Ahogyan fentebb említettük, Bököny településen a válaszadók sokkal inkább ismerték a szippantás költségeit, ami érthető, hiszen Újfehértón a városnak már egy jelentős része csatornázott.

A talajterhelési díjakkal kapcsolatban láthatóan tippek hangzottak el a válaszadók részéről.

A várható csatorna díjakról a tájékozottabbak annyit tudtak, hogy a fogyasztott vízmennyiséghez kötött lesz a megállapított szennyvíz mennyiség. Főleg Bököny esetében kifogásolták sokan ezt a megoldást, mondván, hogy a kert és az állattartás vízigénye növeli az olyan vízmennyiséget, amely értelemszerűen nem jelenik meg szennyvízként.

Szeretné-e, hogy az ön ingatlanja is csatornázott legyen?

A kérdésre egyetlen nemleges válasz érkezett Bököny településen, egyébként a válaszadók pozitívan álltak hozzá a beruházáshoz. Általánosan mindkét település esetében elmondható, hogy a lakosság várja a csatornázást, ám fenntartásai vannak amiatt, hogy egyenlőre nem ismerik a költségeket.

Ez jó indulás a tervezett magas rákötési arányok tekintetében, bár fontos tisztában lenni azzal, hogy a válaszadók többsége véleményvezér, nagyrészt közepes jövedelemviszonyokkal és iskolázottsággal. A minta tehát torzíthat, ám azt is figyelembe kell vennünk, hogy az átlag polgárok témával kapcsolatos csekély ismeretei miatt a teljes lakosság ilyen jellegű kikérdezése egyenlőre messze túl korai. Mindenesetre számíthatunk arra, hogy a véleményvezérek kellő arányban támogatják majd a projektet a közbeszédben kifejtett hatásuk által.

Várható-e ellenállás a beruházással szemben?

A beruházással szemben ellenállás az idősek részéről várható, hiszen ők már kevésbé látják értelmét ilyen mértékű anyagi áldozatvállalásnak, ezen felül többségében alacsony jövedelemmel rendelkeznek. Az idősebbeket a nyugdíjas klubon keresztül el lehet érni, lehet őket tájékoztatni.

Ezen felül problémát azok az emberek jelenthetnek, akik általában békétlenek és szeretnek mindent hangosan megkritizálni

Tudja-e, hogy az Ön háztartásában mennyi szennyvíz keletkezik havonta?

Erre a kérdésre a válaszadók 2/3-a nem tudta a választ, aki pedig válaszolt, az értelemszerűen nem a valós keletkező szennyvízmennyiséget nevezte meg, hanem a szippantással szállított mennyiséget. A kettő között lehet az a megbecsülhetetlen szennyvíz mennyiség, amely a talajban szivárog el. A válaszok ezért nem tekinthetőek pontosnak.

A háztartásokra eső szennyvízdíj előre becsléséhez természetesen ennél jóval pontosabb információval szolgálhat majd a vízfogyasztás alapján becsült várható szennyvíz termelés, illetve díjfizetés.

Milyen csatornadíjat tart elfogadhatónak a beruházás megvalósulása után?

A válaszadók 60%-a a 150-200 Ft körüli köbméterenkénti csatorna díjat jelölte meg elfogadhatónak. Ez valószínűleg alacsonyabb, mint a várható csatornadíj, legalábbis Bököny esetében, a szolgáltatási díjak mértéke ezért potenciális konfliktus forrás a projekt kapcsán. A bökönyi válaszadók egyébként is nagyobb arányban jelölték meg az alacsonyabb díjakat.

A legtöbb válaszadónak egyáltalán nem volt elképzelése a reálisan várható csatorna díjakról, bár hozzátették, hogy egy magas díjat a háztartások többsége képtelen lesz megfizetni. Gyakori volt az a hozzáállás, hogy ’lesz ami lesz’, a lakosoknak úgy sincs ráhatása a díjak mértékére. A lakosság egyszerűen elszenvedi majd a kivetett díjat, legfeljebb nem tudja majd megfizetni.

Kit tart hiteles információ forrásnak a projekttel kapcsolatban?

A két település között voltak eltérések ebben a kérdésben. Bökönyben a polgármestertől várt tájékoztatás volt nagyobb arányú, szinte minden válaszadó megnevezte (93%, Újfehértó 71%), illetve a válaszadók fele említette a lakossági fórumokat, míg Újfehértó esetében ez az arány alacsonyabb. Újfehértó esetében a helyi újság szerepelt a legnagyobb súllyal, mint elvárt információ forrás (76%), míg ez az érték Bököny esetében volt alacsonyabb. A fenti különbségek véleményünk szerint a települések elérő jellegéből (városias – kistelepülési) és méretéből adódik. Bökönyben a lakosok közvetlenebb kapcsolatban vannak a település vezetőjével, és a tájékoztatásnak sokkal jellemzőbb módja a lakossági fórum, falugyűlés, míg városi környezetben a lakosok nagyobb mértékben támaszkodnak a helyi médiára.

A helyi civil szervezeteket a válaszadók nem tartják számon, mint információ forrást, ami egy közmű beruházás esetében érthető. A civil szervezetek valószínűleg olyan esetekben kapnak szerepet és figylemet, amikor érdekellentétek alakulnak ki és érdekképviseletre van szükség (pl. hulladéklerakók telepítése kapcsán), de bízunk abban, hogy e beruházás esetén ilyen fordulatra nem kell számítanunk.

A kutatás legfontosabb tanulságai röviden

Újfehértó

• A lakosság általában várja a beruházást, természetesnek veszik, hogy a település eddig nem csatornázott részei is felzárkóznak ezen közmű tekintetében;

• A várható költségek még nem ismertek, ezért tapasztalható egy óvatosság a nyilatkozók részéről, tudni szeretnék, mekkora költséget jelent majd a rendszerhez való csatlakozás;

• A település városias jellegű, a szennyvíz közmű kiépítése a lakosság részéről elvárt, az ingatlanok értékét egyértelműen emeli;

• A város korábban csatornázott részein már vannak tapasztalatok az üzemeltetésről, ezeket a tapasztalatokat az emberek általában ismerik;

• A beruházásról főleg a helyi médiából, azon belül az önkormányzat által szerkesztett és kiadott információs újságból szeretnének tájékozódni a lakosok;

• A beruházással szemben a válaszadók szerint jelentős ellenállás nem várható.

Bököny

• A település lakosságának 50-70%-a várja a beruházást;

• A szennyvíz beruházás ügye most negyedik alkalommal kerül terítékre a településen – ez járhat azzal, hogy egyesek már nem bíznak majd a projekt megvalósulásában, a pályázatok sikerében;

• A lakosság jelentős része megélhetési gondokkal küzd, az ő fizetőképességük kérdéses akár a lakossági önrész, akár a szolgáltatási díjak fizetésének tekintetében;

• A szennyvíz kezelés jelenlegi módjai, különösen az illegális kilocsolás zavaró tényező sokak számára;

• A válaszadóknak nincs elképzelése arról, hogy milyen mértékű csatorna díjakkal kell majd számolniuk;

• A településen 30-40% a roma lakosság aránya, közülük sokak esetében lehet majd számítani fizetési problémákra, illetve érdektelenségre;

• További finanszírozási nehézségeket okozhat majd a válaszadók szerint az, hogy számos ingatlan nem lakott, így az azokra eső hozzájárulás megfizetése kérdéses, ami emelheti a fajlagos költségeket;

• Az ingatlanok értéknövekedése Bököny esetében kevéssé alkalmazható érv, mivel nincs valódi piaca az ingatlanoknak;

• Több válaszadó bízik abban, hogy a szennyvíz csatornázást követően vállalkozások telepednek majd le Bökönyben – az interjúk során elhangzott, hogy korábban a csatornázás és szennyvíz kezelés hiánya miatt hagyta el a települést több cég;

• A beruházással szemben ellenállás az idősek részéről várható, hiszen ők már kevésbé látják értelmét ilyen mértékű anyagi áldozatvállalásnak. Ezen felül problémát azok az emberek jelenthetnek, akik általában békétlenek és szeretnek mindent hangosan megkritizálni;

• A beruházásról információt a helyi újságból, illetve lakossági fórumokon szeretnének kapni a válaszadók.

Vissza az oldal tetejére

Kutatási összefoglaló

Készítette az E-misszió Egyesület

2009. augusztus

Módszertan

A kutatás módszertana a kvalitatív kutatás, a projekt által érintett településeken 6 civil szervezet vezetőinek telefonon történő megkérdezése egy 8-10 perces interjú keretében. A megkérdezettek között megtalálható sporttal, városszépítéssel és szociális problémákkal foglalkozó civil szervezet éppúgy, mint polgárőrség és nőszövetség is.

A civil szervezetek kiválasztásakor kikértük a települések polgármestereinek a tanácsát és az ő javaslataik alapján kerestük meg a válaszadókat.

Az alkalmazott kérdőívet jelen összefoglalóhoz mellékeljük.

Az alábbiakban a kérdőív tematikáját követve foglaljuk össze a kutatás eredményét.

Hány tagot számlál a szervezet?

A megkérdezett civil szervezetek taglétszáma 15 és 74 fő között mozog, a többségükben a tagok száma 30 fő felett van.

Milyen településsel kapcsolatos ügyekben aktív a szervezet? Mik a szervezet fő tevékenységei?

A megkérdezett civil szervezetek tevékenységükön keresztül bekapcsolódnak a települések életébe. A sportegyesületek a szabadidős és sporttevékenységek népszerűsítésén és rendezvények szervezésén kívül a sportpályák fenntartásával, bővítésével is foglalkoznak. A szociális tevékenységekkel foglalkozó szervezetek az öregeken és a hátrányos helyzetűeken próbálnak segíteni.

A megkérdezett civil szervezetek vezetőinek többsége úgy nyilatkozott, hogy nagyon fontosnak tartja a hagyományok ápolását, az egyházi és világi ünnepek település szintű megünneplését. Ennek érdekében sok rendezvényt szerveznek.

A szervezetek jó kapcsolatot tartanak az iskolákkal és az óvodákkal is.

Hallott-e már a települési szennyvíz kezelését célzó beruházásról? Mi a véleménye a szennyvíz kezelés jelenlegi gyakorlatáról? Mennyire tartja fontosnak a szennyvíz kérdés megoldását a településen?

Mivel a civil szervezetek mindkét településen szoros kapcsolatot tartanak fent az önkormányzatokkal, ezért a válaszadók közül mindenki hallott már a beruházásról.

A szervezetek vezetői elmondták, hogy a szennyvíz tengelyen történő szállítási módját környezetszennyezőnek és nem XXI. századi megoldásnak tartja.

Minden válaszadó fontosnak tartja, hogy a településén kiépüljön a szennyvízhálózat, ezáltal csökkenne a talajszennyezés, emelkedne az ingatlanok értéke.

A válaszadók 75%-a úgy véli, hogy a szennyvízhálózat kiépülésével több teher hárul majd a lakosokra.

Ön szerint milyen pozitív hatásai lehetnek annak, ha a beruházás megvalósul?

Minden válaszadó említette a környezet állapotának javulását, mint pozitív hatást.

A válaszadók közül hárman a magas szippantási költségek csökkenését és a komfortérzet javulását várja a beruházás megvalósulása után.

Egyetért-e az Önök civil szervezete a beruházással?

A válaszadók közül mindenki kívánatosnak tartja a beruházás minél hamarabbi megvalósítását. Négyen nyilatkozták azt, hogy szervezeten belül már felmerült beszédtémaként a szennyvízberuházás, és mindenhol nagyon várják a beruházás megvalósulását.

Hogyan tudnák Önök civil szervezetként segíteni a beruházást?

Egy szervezeti vezető adta azt a választ, hogy plakátozással illetve szórólapozással szívesen részt venne a tájékoztatási munkában.

Ön szerint mi / ki veszélyeztetheti a beruházás megvalósulását helyi szinten?

Minden szervezeti vezető a lakosságra nehezedő anyagi terheket említette egyedüli lehetséges akadályként, bár közülük hárman a részletfizetési lehetőséget megoldásnak tartják az önrész kifizetése során.

A kutatás legfontosabb tanulságai röviden

• A beruházással érintett településeken a civil szervezetek pozitívan állnak a beruházáshoz, jelen felmérés keretében – és más egyeztetések alapján – nem tapasztaltunk ellenállást, elutasítást.

• A lakosság körében az alacsony jövedelem viszonyok és a nehéz megélhetés miatt probléma lehet majd az önrész és a szolgáltatási díjak megfizetése;

• A szennyvíz szippantás, tengelyen szállítás rendkívül költséges, ezért gyakori a jelentős bűzhatással járó illegális szétlocsolás.

• A civil szervezetek pontos információkkal való ellátása elengedhetetlen a téves információk elterjedésének megakadályozásában.

Vissza az oldal tetejére